Az adatok forrása az intézményi havi munkaügy-statisztikai jelentés. A megfigyelési kör a legalább 5 fős létszámú vállalkozások, illetve létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek.
Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján, havi átlagban legalább 60 munkaórában munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.
A keresetek minden esetben a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak. A mindenkori havi átlagkereset részét képezi a kifizetés hónapjában az alapbér, a bérpótlékok (ide tartozik a bányászati hűségjutalom és a Széchenyi professzori ösztöndíj is), a kiegészítő fizetés, valamint a prémium, a jutalom, a 13. és további havi fizetés is.
A nettó kereset a gazdálkodó szervezetenkénti bruttó átlagkeresetből a munkavállalói járulék, a személyi jövedelemadó, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék levonásával, illetve az adott évre érvényes járulékküszöb és az alkalmazotti kedvezményre jogosító jövedelemhatár figyelembevételével számított adat. A társadalombiztosítási járulék számításánál a tényleges keresetet és nem a 2006. szeptember 1-jétől érvényes minimumjárulék-alapot vesszük figyelembe. A bruttó keresetből kiinduló nettósítás csak az összes munkavállalót érintő levonásokat kezeli, így a korábbi gyakorlatnak megfelelően nem számol az 1999-től bevezetett gyermekek utáni családi kedvezmény hatásával. A személyi jövedelemadó kiszámítása az szja-törvényben szereplő – az adott évre érvényes – sávos adóelőlegkulcsokkal történik, az adatokat intézményi és havi szinten nettósítjuk.
A 352/2010 kormányrendelet alapján a költségvetési szférában foglalkoztatottak részére a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzáció kifizetésére kerül sor. Annak ellenére, hogy az összeget a jogosult a 2011. hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, havonta kapja meg, a kompenzáció a keresetnek nem része. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban a szociális költségek között kerül figyelembe vételre.
A munkajövedelem (munkavégzéshez kötődő jövedelem) a hazai kereseti elemeken felüli pénzbeli, illetve természetbeni juttatásokat is tartalmazza, melyek a nemzetközi (Eurostat-) ajánlás szerint részei a keresetnek. Ilyen például a külföldi kiküldetésnek a munkabér összegét meghaladó díjazása, a lakhatási költségtérítés, az étkezési térítés, a munkába járás költségének térítése, a saját használatra biztosított, cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom, a tárgyjutalmak.
A KSH tradicionálisan a főátlagindexet publikálja keresetnövekedési mutatóként. A keresetváltozás mértéke így a két időszak közötti létszámarányok eltolódását és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi.
A személyijövelemadó-rendszer 2011. évi változása – elsősorban a családi kedvezmények előző évet jelentősen meghaladó mértékű növelése – miatt az alkalmazásban állók reálkeresetének a korábbi gyakorlatnak megfelelő havi számítása nem tükrözi a tényleges reáljövedelmi pozícióikat, ezért a havi rendszerességű publikálást megszüntettük.
A költségvetési szakfeladatok 2010. január 1-jétől érvényes besorolási rendje miatt a költségvetés ágazati munkaügyi adatai a 2010. évet megelőző évek adataival csak korlátozottan összehasonlíthatóak.
A KSH elnökének 7/2010. (IV. 23.) közleménye szerint a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR–08) 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2010-ig a FEOR–03 alapján, 2011. január 1-étől a FEOR–08 alapján történt a foglalkozások megfeleltetése. A fizikai és szellemi állománycsoportok meghatározása a mindenkor érvényes FEOR-főcsoportok alapján történik. A szellemi állománycsoportba az 1–4. foglalkozási főcsoportba, a fizikaiba pedig az 5–9. foglalkozási főcsoportba tartozókat soroljuk.
A létszámtáblák részadatainak összege(i) – kerekítés miatt – eltérhet(nek) az összesen adatoktól.
A havi munkaügy-statisztikai adatok megfigyelésénél – tekintettel azok konjunktúramutató jellegére – a tárgyhavi adatok időben történő közzététele érdekében a kisebb hibák kijavítására csak később van mód. Ezért az adatokat visszamenőleg pontosítjuk.